Akciós síremlékek
főoldal
cégismertető
sírkő
építészet
video
miért gránit
Kőburkolat
temetkezési kultúra
Lézergravírozás
különleges szolgáltatások
bg.m
gyakran felmerülő kérdések
Árajánlatkérés
anyagtár
3d-s tervezés
viszonteladóknak
elérhetőség
bg.csik.center

Miért gránit?

Amit tudni kell róla:
- Vulkáni eredetű természetes kőzet. Természeténél fogva rendkívül kemény, ezért a megmunkálása után felülete örök életű (lásd: egyiptomi obeliszkek). Fizikai tulajdonságait megőrzi, nem vetemedik, nem reped, nem korrodálódik és mérsékelt nedvszívó hatású. Savnak és lúgnak ellenáll. Fennt említett okok miatt minden gránitból készült termék örök életű.
- Ezzel szemben a mészkő és márvány (üledékes kőzet) erősen nedvszívó (a fagy hatására felülelete erősen korrodálódik), a külső szennyeződést könnyen magába szívja, savnak, lúgnak, nem áll ellen, ezért a fényét könnyen elveszíti szabadtéren. Felhasználásuk első sorban belső térben ajánlott.
- A szobrok, baluster korlátok és kőburkolatok matt ill. faragott kivitelezése miatt alkalmazható szabadtéren.

 

Gránit, mint kőzet

Szemcsés szövetű összetett tömeges kőzet. Lényeges elegyrészei földpát (ortoklász, mikroklin, kevés oligoklász) kvarc és csillám (muszkovit, biotit, litumcsillám). A csillám legelőször vált ki a megmerevedő magmában, azért kristálylapokkal van határolva, hatszöges táblákat, pikkelyeket alkot. Legutoljára vált ki a kvarc, amely füstszürke szabálytalan szemek alakjában a többi elegyrészek közti tért tölti ki. Van aprószemű, közép- és öregszemű G. Az ú. n. pegmatitos-telérekben a földpát és csillám méternyi nagyságot is elérnek. Némely G. -ban a földpátok a többi elegyrészekkel szemben tekintélyes nagyságot érnek el az ilyen G. - ot G. - porfirnak nevezzük. Ha a csillámok egymással párhuzamosan helyezkednek el, akkor gnájsz G. -ról beszélünk, A csillám muszkovit vagy biotit, vagy mindkétféle csillám is van a kőzetben. A csillámot pótolhatja részben vagy teljesen amfibol v. piroxén. Ezen alapon megkülönböztetünk: 1. igazi (2 csillámú) G. -ot; 2. Granititet (csak biotit); 3. amfibol-G. -ot; 4. piroxén-G. -ot; továbbá az alkáliákban gazdag gránitot, 5. riebeckit-G. -ot; 6. arfvedsonit-G. -ot; 7. egirin-G; ot. Járulékos ásványos elegyrészek: turmalin, cirkon, apatit, vasércek, topáz, grafit, kasziterit stb. A földpát átalakulása vagy elmállása rávén porcellánföld (kaolin) keletkezik; ezt a G. -nak darává való széthullása előzi meg. A G. -terület vagy dombos vidékek vagy nagyfensíkok (rendesen lápokkal) vagy meredek szirtek (Tátra) tájképét nyújtja. A Kárpátok övének magja G. -ból áll (Kis Kárpátok, Lajta-hegység, Fátra, Zoborhegy, a Tátrák, Fogarasi havasok). A gömbös G. -ban az elegyrészek szferoidálisan vannak elhelyezve (pudding-G. ); lelőhelye: Meissen (Szászorsz. ) Anglia, Finnország. Az írás-G. csak nagy földpát és kvarcszemekbol áll, amelyek egymással szabályszerüen vannak összenőve. Az aprószemű G. -ot, amely csak kvarc- és. földpátból áll és többnyire csakis teléreket alkot a közönséges G. -ban, aplitnek hívják. A greizen az a G., amelyben az ónércek találhatók, a földpátot kiszoríta a kvarc, a csillám rendesen litiumtartalmú; többnyire fluor- és bórtartalmú járulékos elegyrészek (topáz, fluorit, turmalin) vannak benne (Szászországban Zinnwald; Cornwall: luxullian néven turmalin és kasziterittel). A rapakivi turmalin és fluorittartalmú amfiból-G.; a földpát könnyen kiesik belőle, onnan a finn rapakivi (rothadt kő) elnevezés; Finnországból diluviális vándorkövek alakjában az észak-német síkságra került nagy mennyiségben. A G. - ot a technikában nagyon felhasználják. Szobortalapzatoknak, oszlopoknak, lépcsőknek igen alkalmas. Az ókorban az egyiptomiak és rómaiak, az újkorban az oroszok (Szibériából és Finnországból) és svédek alkalmazzák elsősorban. Az ónérceken kívül a G. tartalmaz még néhol antimonérceket (Magurka az Alacsony-Tátrában), aranyat (Berezovszk).

Forrás: Révai lexikon